1.fejezet 1.rész

Estella Parker.:

            Egy boldog lány, állmokkal, szerelemmel, egy legjobb baráttal! Ez voltam én! Addig a bizonyos napig amíg úgy nem döntöttem hogy egyedül megyek haza...

- Télleg ne kísérjelek haza? - állt fel Jay a mozgó buszban..

- Nem! Nem kell! Egyedül is haza találok! És amugy is! Neked is többet kéne sétálnod! Menj csak! Szia! - nyomta egy puszit az arcára majd a busz megállt és Jay leszállt...Én két megállóval arrébb szálltam le..Elöbb úgy döntöttem be megyek a boltba apuhoz..Be is mentem..

- Szia, nyuszi! - jött oda apu egyik munkatársa Grace..

- Szia! Apu hol van? - néztem rá...

- Apád már nincs itt! El kellet menni-e egy beszállítóhoz! - magyarázott majd én elköszöntem és ki sétáltam..Gondoltam le vágom az utat..Egy sikátoron kell átmenni hogy rövidebb legyen az út..Így tettem! El kezdtem sétálni mire egy kapucnis alak kezdett gyor irammal jönni utánnam..Gyorsabban nagy lökettel kezdtem sétálni! Nagyon meg ilyedtem..Hiába futottam utol ért és egy pizstojt szegezett a fejemnek..és arra kényszerített amit én nem akartam..A leg undorítobb dolgokat kelett megtennem! Amit megjegyzem egyáltalán nem akartam!Mikor végre el lökött magától azt vágta hozzám.:"Öltözz fel és takarodj a fenébe!,,! Majd hátata fordított és eltűnt..Én ösze próbáltam szedni magam és el indultam haza. Otthon hála az égnek anyu és apu sem voltak otthon! Fel mentem a szobámba, le fürödtem, át öltöztem majd fel hívtam Jay-t...

- Szia, Stella!- szólt bele Jay vidáman a telefonban..
- Szia! - válaszoltam..

- Mi a baj? - ...

- Át tudnál jönni? - beszéltem a könnyeimmel küszködve..

- Persze! Sietek! Szia! - s letette a telefont..Én addig fel s alá járkáltam a nappaliban..Kopogtak! Kinyitottam! 

- Jay! - borultam a nyakába...

- Mi a baj? Mi történt veled? - nézett rám aggódó tekintettel..

- Semmi! Csak megint egyedül vagyok és most jól esnik valaki társasága! - válaszoltam a könnyeimet törölgetve! De ő nem hitt nekem! Egészen addig faggatott hogy mi történt amíg anyu meg nem jött..Aztán ő is faggatni kezdett..Én fel szaladtam a szobámba..Jay meg utánnam...De elötte be vágtam az ajtómat és bezártam..Dörömbölni kezdett az ajtómonmire én kiléptem és ordibálni kezdtem! 

- Húzz már el innen! Nincs semmi bajom! Nem igaz hogy nem lehet elhinni! Fogd fel hogy elegem van belőled! Takarodj innen!-órdibáltam..Mire ő nyugtatani próbált és magához ölelt...

PÁR NAPPAL KÉSŐBB...

Egyre rosszabb és rosszabb a helyzet! Nincs étvágyam! Nem akarok enni! Ki sem akarok mozdúlni a szobámból! Nem beszélek senkivel! Nem is akarok! 

Jay Kepler.:

Napok telnek el! Stella nem volt ilyen! Ki kell derítenem mi lett vele! Itt állok az ajtó elött...Kopogtam! Stella nyitott ajtót..

- Szia! - néztem rá mire ő nem szólt semmit csak egyett bólintott és arrébb állt..Be mentem..

- Mi van veled? Más lettél! Stella te nem voltál ilyen??- néztem a sápadt életkedvtelen lányra..Mire ő a szája elé kapott és el rohant előlem..Futottam utánna de akkor már az ajtó zárva volt..Eléggé rossz hangokat halottam..Addíg csesztettem az ajtót míg ki nem nyílt..Végül is be kellet rúgnom! Stella a mosdó felett hajolt és éppen a taccsot dobta ki..

- Stella! Mi történt veled?? Mi a fene ez??- néztem rá..Mire ő fel állt és könnyes szemekkel rám nézett, majd fel állt rendbe szedte magát majd oda jött elém..

- Mi történt veled azon a napon? - kérdeztem ismét..

- Nem akarok róla beszélni! - könnyesedett be a szeme..

- Bántott valaki? - néztem rá, majd láttam hogy a földre néz és a könnyei patakban folynak..

- Stella! Bántott valaki? - fogtam meg a kezét..

- Amikor el kezdtem haza  jönni apu boltjából akkor a sikátór felöl céloztam meg a házat..Egy kapucnis alak utánnam jött és...- majd ismét elcsuklott a hangja..

- Nem is kell tovább mondanod! - ...

- De igen! Van még ennél roszabb is! ....Mostanság rosszul éreztem magam! Folyton hányingerem van így megnéztem valamit!! ..- magyarázott könnyes szemekkl..

- Ugye nem? - néztem rá kétségbeesetten..

- De igen! Várandós vagyok! - könnyesedett be a szeme.majd oda mentem hozzá és átöleltem..